Vakok és Gyengénlátók

Történet


 

Botykapeterd község a Dél-Dunántúli Régióban, Baranya megye nyugati részén, a szigetvári járásban Pécstől 29 km-re, Szigetvártól 6 km-re terül el. A település észak – déli fekvésű, amit a 6-os számú főközlekedési út nyugat-keleti irányban kettészel. Az autóbuszjáratok sűrűsége miatt tömegközlekedése viszonylag megoldott. Szomszédos községek: Becefa, Dencsháza, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Rózsafa.

 

A település a dombság és a síkság találkozásánál terül el. Tőle északra a Zselic déli nyúlványai láthatóak, dél felé haladva a sík terület következik. Ez a sík rész aztán az Ormánságba, a Dráva folyó völgyébe érkezik. A Zselic déli részét erdő és szőlő borítja. A falut határoló sík terület nagyobb része szántó, kisebb része legelő. A talaj sárga, agyagos és kötött, aranykorona értéke 25.

 

A dombvidék viszonylag egyszerű geológiai felépítésű. A felső-pannon agyagba, agyagos homokba, homokkőbe és főleg homokba vésődtek a völgyek. A területet lösz és löszszerű képződmények vékonyabb, vastagabb rétegben fedik be. Szerkezeti vonalak sűrűn tagolják a dombvidéket. A Dráva-völgy, melynek északi határán fekszik Botykapeterd, kialakulása és mai domborzata mindenképpen alföldi típusnak, illetve jellegűnek minősíthető. Északi határa a Zselic déli lába, alrégióként határozható meg az Almás-patak hordalékkúpja, amelyhez teljesen elmosódó határokkal csatlakozik a Dráva magas ártere. Domborzatilag teljesen egységes és egyhangú morfológiai körzet színes mélyszerkezettel rendelkezik. Az árokrendszer süllyedése a pannon időszakban kezdődött meg. A mai csapásirányú fejlődése a felső-pliocénban, illetve az ópleisztocénban indult meg.

 

Botykapeterd éghajlati, időjárási szempontból is határterületre esik. Az egyik a Szentlőrinc-Szigetvár- Barcs vonalától délre eső rész. Mérsékelten nedves körzet enyhe téllel. Meleg terület, ahol még a szárazföldi hatások erősen érvényesülnek. Magyarországon talán éppen ezen éghajlati körzetben érvényesül leginkább a szárazföldi, óceáni és mediterrán hatások keveredése. Ez utóbbi hatás a szubmediterrán jelleg érvényesülésében nyilvánul meg, amely abból adódik, hogy a Földközi-tengeri légtömegek elsődleges érkezési területe. Ez megmutatkozik az erőteljesen kifejlődő őszi csapadékmaximumban, amely esetenként meghaladja a nyár eleit, valamint a tél enyheségében. A sugárzási és csapadék adottságok együttesen kiváló feltételeket biztosítanak a hőigényes növények termesztésére. A másik – benne a Zselic déli nyúlványaival - a mérsékelten nedves körzet enyhe telű dombsági terület. Mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak.

 

Botykapeterd és környéke már a római korban lakott hely volt. A rómaiak i.e. 12-9. század között vették birtokukba a Szávától északra fekvő területet, így ettől az időponttól számítjuk a római uralom kezdetét a Drávától északra elterülő Baranya megyében is. Pannóniában a rómaiak jól szervezett közigazgatást hoztak létre. Az úthálózat kialakítása hadi és kereskedelmi szempontból is fontos volt számukra. A mai Baranya megyét két transzkontinentális hadiút szelte át, melyeket kisebb jelentőségű, de az itteni élet szempontjából fontos útvonalak kötötték össze. Római út futott Sopianae-ból kiindulva Bicsérd, Szentlőrinc és Szigetváron keresztül. Az úttal párhuzamosan futó domboldalakon a veteránok, a kiszolgált katonák kaptak kisebb birtokokat, amelyeken szőlőművelést folytattak. A rómaiak jelenlétét Nagypeterd területén a temető mellett előkerült cserépdarabok, valamint a Csatahelynél felszínre került római kövesút nyomvonala igazolják.

 

A község Botyka és Kispeterdtelepülések 1931-ben történt egyesítéséből keletkezett.

 

Botyka első írásos említése 1258-ból való. A Botyka személynévből keletkezett (1275: Botka), az alapjául szolgáló személynév a Bot személynévnek a származéka. A hagyomány szerint a község korábbi lapályos helye körül igen szép pontyokat fogdostak, éppen innen ragadt volna a lakosokra a Pontykai név, melyből a mai Botykai nevezet ered. A hagyomány szerint nem a mostani helyén, hanem az országúton jóval alább fekvő erdő alatt, akkor még posványos helyen volt. A hódoltságot követően hagyta el a lakosság a régi helyét és a hegyhez közelebb, dombosabb helyre költözött. 1332-ben egyházas hely volt. A hódoltság alatt lakott hely maradt: 1565-ben 23 családfő, 1571-ben 25 magyar családfő adózott. A szigetvári rombolás után a török hatalom a vár kiigazítása miatt többek között Botyka akkori templomának tégláit is a lerombolt várfalak javításához hordta el, a botykai templomot elhányattatta. Ezt követően fatemplomot építettek a lakók, kőtemplomuk csak az 1800-as évek első felében készült el. 1767-ben 61 örökös jobbágy és 2 házas zsellér adózót írtak össze a hercegi Eszterházy-család birtokán. A 18. században szerbekkel és horvátokkal települt be.

 

Kispeterd első említése 1324-ből való Petherd alakban. A Peterd elnevezés a Péter személynévnek a –d képzős származékából keletkezett. A hódoltság alatt lakott település maradt. Már 1576-ban temploma volt.

 

2001-ben az1742 ha nagyságú Botykapeterden 396 fő élt 134 lakásban. Népességének 88 %-a tartozik valamely egyházhoz, felekezethez. Lakói között cigány, horvát és német nemzetiségűek is élnek. Infrastruktúrája részben kiépített: 1951-ben létesült telefon-, 1911-ben bevezetett villany-, 1988-ban kialakított vezetékes ivóvíz-, valamint 2000-ben létrehozott földgázhálózattal rendelkezik. A faluban könyvtár, mobilposta, élelmiszerbolt, csárda és vendéglő működik. Általános iskolája 1979-ben szűnt meg. A gyermekek a nagypeterdi általános iskolát és óvodát látogatják. Háziorvos hetente egyszer rendel. A településen foglalkoznak szőlőműveléssel, valamint sertés-, és juhtenyésztéssel. Határában elpusztult falvak: Medvez, Péterfa, Szentdemeter.

 

 


Névjegy

Botykapeterd Község Önkormányzata
Székhely: 7900 Botykapeterd, Kossuth u. 24.
Telefonszám: 06-73-346-006, 06-73-446-605,
Fax: 73/546-002
E-mail: nagypeterd@hotmail.com

Gyakran keresett oldalak