Botykába beérve azonnal a kb. 400 éves csárda műemlék jellegű épülete tűnik fel, mely mindig is országúti csárdaként üzemelt.
Botyka klasszicista elemeket is tartalmazó későbarokk stílusban épült református templomát 1822-ben emelték, majd 1859-ben újjáépítették.
A templom építéséhez a telket az Eszterházy hercegségi uradalomtól kapták 1810-ben. A hajó 1822-27-ben, a torony 1859-ben épült. A festett templomok közé tartozik, néhány virágos tábla megmaradt. Az ón szertartási edényei műkincsértékűek, úrvacsoratartóját Fauser Mátyás budai ötvösmester készítette 1802-ben. A nagy harang 350 kg, felirata: Isten dicsőségére közadakozásból öntette a botykai ref. egyház 1923. Öntötték Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában Sopron 4050. sz. A kisharang 200 kg, felirata: Ma, ha az ő szavát halljátok meg ne keményítsétek sziveteket. Ujra öntetett az Urnak 1949-ik esztendejében a hívek áldozatkészségéből. Öntötte SzlezákRáfael, Rákospalota.A karzaton lévő Mayer orgona 1936-ban épült.
A templommal szemben található az I. és II. világháborús emlékmű, mészkő obeliszk, rajta 17+13 névvel.Az emlékmű turuldíszét az 1950-ben években összetörték.
A templom mellé Erzsébet királyné emlékére ültetett kislevelű hárs mára már kiszáradt, de helyére a település közössége a Honfoglalás emlékére 1996-ban másik fát ültetett.
A polgármesteri hivatal udvarában került felállításra Erdőcsinád erdélyi testvértelepülés ajándék kopjafája, melyet a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójára kapott a község.
2017. június 3-án ünnepélyes keretek között került megnyitásra a Bagol András Emlékkiállítás a Botykapeterd Kossuth u. 25. szám alatti Bagol András Hagyományok Házában. A kiállítással az önkormányzat a település híres fafaragó szülöttének kíván emléket állítani. Bemutatásra kerül Bagol András (1820-1911) életrajza, verse, levelei, valamint az ország különböző néprajzi múzeumaiban őrzött faragványai írásban és képekben. A bemutató középpontjában a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályától kölcsönzött fokos áll. A kiállítást a bognár mesterséghez kapcsolódó szerszámok, valamint a település lakói által adományozott tárgyakból álló helytörténeti gyűjtemény egészítik ki.
Kispeterden 1576 óta áll református templom.A templomot szép kovácsoltvas kerítés veszi körül, a karzatkorlát is kovácsoltvasból készült.
A templom előtt áll a település I. és II. világháborús emlékműve rajta 13+8 névvel.
A község határában álló erdészház korábban csárdaként működött, és a marhahajcsárok kedvelt pihenőhelye volt. Kertjében sok régi pénz került elő, ezek közül a legkorábbi 1752-ből való ezüstpénz volt.
A településhez kapcsolódó monda: Mátyás király idejében a Cigánytelepen (1931-ig önálló község volt, akkor egyesítették Botykával) állt egy vadászház, melyben egy Peterd nevű erdős lakott. Mátyás álruhában, királyi vadászként járt erre, Peterdék megvendégelték. A vadász beleszeretett Peterd lányába, gyermeke is született tőle, ám a lány meghalt. Az öreg bepanaszolta a „királyi vadászt” Mátyás királynál. A király nagyon elszomorodott, megparancsolta, hogy ahol Peterd háza van, építsenek templomot a lány emlékére. E templom körül keletkezett a falu.
A település közigazgatási területén áthalad a Szigetvár – Pécs - Máriakéménd közötti Mária Zarándok út, amely a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit köti össze.
